Giorgio Armani: „Az első tv-ben közvetített divatbemutatóm. Mi lehetne demokratikusabb, mint a televízió?”

Giorgio Armani 1975-ben alapította saját márkáját. Népszerűsége töretlen, sőt, egyre csak nőtt az elmúlt 45 évben. Vállalatáról, életéről számos film készült. Az interjúból megtudhatjuk, milyen változásokon ment keresztül saját maga és a divatház az elmúlt időszakban. A 86 éves tervező előtérbe helyezi a fiatalokat, akiknek sok szerencsét kíván az életben való boldoguláshoz a mai felgyorsult világban, amiből ő már nem kér többet.

Forrás: Armani/Twitter

Giorgio Armani: „Az első tv-ben közvetített divatbemutatóm. Mi lehetne demokratikusabb, mint a televízió?”

A tervező: „A legegyszerűbb ötletek olykor a legjobbak is lehetnek. Még senki sem gondolt erre. Semmi sem demokratikusabb, mint a tv. Így biztosan eljutok mindenkihez.”

Giorgio, a divat koronázatlan királya zárt ajtók mögött mutatná be új kollekcióját. Már másodszor, hiszen februárban is így döntött, még a koronavírus világjárvánnyá válása előtt. Ez az elzártság viszont lehetőséget ad mindenkinek, hogy megtekinthesse a bemutatót. 40 perces Armani Fashion Show, élőben. Szeptember 26-án a La7 csatornán lehet megtekinteni, a Milánói Divathét ideje alatt. Ilyen még nem történt. „A legegyszerűbb ötletek olykor a legjobbak is lehetnek. A 80-as évek során rengetegszer szerepeltek divattervezők a televízióban, de sosem mutattak be új kollekciót, főleg úgy, hogy a cégnél dolgozók még nem is látták az elkészült darabokat. Mi lehetne demokratikusabb, mint a televízió?”

Egy show, amiben megmutathatja, hogy Ön nem fél semmitől.
„Gyors, ösztönös döntés volt, szeretnék kommunikálni a közönséggel. A WWD (Women’s Wear Daily, a szerk.) áprilisi nyílt levele után elöntöttek az üzenetek, mintha a karantén alatt megnyílt volna egy új kommunikációs csatorna, amit szeretnék megtartani, hiszen a tv népszerűsége napjainkban is törtetlen. A karantén alatt már terveztem a közös munkát Lillivel (Gruber, televíziós műsorvezető, a szerk.), akit mindig is csodáltam és folyamatosan követem a munkásságát. Ő fogja elindítani az élő showt.”

Egy online kihívásként fogja fel a showt? Online, jut eszembe, a legutóbbi „áldozat” egy örmény modell (Armine Harutyunyan, a szerk.) volt. Követte az eseményeket, mit gondol erről?
„Az élő show nem egy online kihívás, hanem egy alternatíva. Igen, ha messziről is, de követtem az Arminával történeteket: szerintem csak egy felfújt „sztori”, amivel tele van az internet. A lány nagyon szép, a személyisége szintén. A többi hír csak egy felesleges szóáradat, amire nem érdemes időt pazarolni.”

Talán utálat vagy irigység miatt?
„Mindkettő olyan emberi érzelem, amelyek mostanában sajnos felerősödtek, és a kommunikáció részévé váltak.”

Bemutatná nekünk Giorgio Armani mindenkori szépségideálját?
„A szépség számomra belső és külső tulajdonságok harmóniája. Ez mindig is így volt, évekkel ezelőtt is így gondoltam, nem csak külső a lényeg.”

„Nem szeretnék többé ilyen erkölcstelenül dolgozni” – jelentette ki. Eltelt öt hónap, változott valami az óta, ami a munkásságát érinti? A kreativitása? A vállalkozói szemlélete esetleg?
„Ezt már régebben is mondtam, a businessre és a kreativitásra célozva. Eldöntöttem, hogy lassítok, próbálok emberségesebben dolgozni, valamint még közelebb a közönségemhez. Kevesebbet, de jobbat – ez az új mottóm. Biztos vagyok benne, hogy ez kivitelezhető.”

Ezután sok tervező azonnal elkezdett az Ön munkásságához hasonlóan lelassítani, azóta sokan visszatértek a gyors tempóhoz. Csalódott emiatt?
„Elég tapasztalat van a hátam mögött, hogy azt mondhassam, jól ismerem az emberi természetet. Kijelentéseket tenni könnyű, de megtartani azokat nehéz. Természetesen ez a játék része.”

Másnak érzi magát a többi tervezőhöz képest?
„Valójában nem érdekel, mások mit csinálnak. Alapvető morális kötelességeimnek teszek eleget.”

Ön szerint eltűnt a való élet és a divat mesés világa közti óriási szakadék?
„Sajnos nem. Még mindig nagyon drága showkat szerveznek, és azt is észrevettem, hogy inkább a kommunikációhoz ragaszkodnak, mint a termékhez. Ebbe már a közönség belefáradt.”

A júliusi bemutatóról mit gondol?
„Elégedett voltam. Ahogy már említettem, szerettem volna lassítani. Olyan ütemben dolgozom, amely megfelel az üzletnek és a kreativitásomnak.”

Az olyasféle megjegyzésekhez, hogy Ön azért nem szervezett hagyományos bemutatót, mert fél, mit fűzne hozzá? Valóban félt, hogy elkapja a vírust?
„Azt válaszolom, hogy igaz. Felelős vagyok magamért, az alkalmazottaimért és a közönségért, féltettem őket. Ez egy olyan döntés volt, amit újra meghoznék, máskülönben nem lennék kibékülve magammal.”

Történt valami olyan a nyáron, ami kihozta a sodrából?
„Az, hogy az emberek úgy tesznek, mintha a vírus nem létezne többé.”

Mi lenne az, amit szeretett az idei nyárban?
„Hogy a nép újra felfedezhette Olaszország töretlen szépségét.”

Igaz-e az a legenda, hogy a „búvóhelyén”, Pantelleria szigetén a vendégeinek fehérben kell lenniük illetve tisztelniük kell az időbeosztását?
„Igen, szeretem, ha a napom jól, pontosan meg van tervezve, de a vendégeimnek sosem mondtam meg, mit viseljenek.”

Azóta már szinte minden üzlet újranyitott, viszont a karantén alatt a boltok üresen kongtak, a raktárakban viszont óriási munkálatok folytak az online rendelések miatt. Ki gondolta volna, hogy ennyire megugrik a rendelések száma a válság alatt?
„Ezen sokat kellett dolgoznunk. Az eredetiség és a minőség a legfontosabb, valamint a vásárlói igények felmérése. A Yoox Net-A-Porter olasz designer termékeket árusító weboldalt pont ezért hozták létre.”

Munka és környezet: mi marad az utókornak?
„Ha még most cselekszünk, egy kevésbé beteg környezetet hagyhatunk hátra, ahol van elég munkalehetőség. Még egyszer elmondanám, most kell cselekednünk, és már így is késésben vagyunk.”

Szeretett volna apa lenni?
„A cégem és az alkalmazottaim pont olyanok, mintha lennének gyerekeim.”

Történt olyan, hogy elbocsájtott valakit?
„Csak tolvajokat és árulókat. A többi esetben közös megegyezéssel távoztak.”

A távolságtartás miatt az emberek kevésbé mozdulnak ki, otthon nem figyelnek arra, hogy mit viselnek. Ezelőtt mások tetszésének elnyeréséért is odafigyeltek az öltözködésre, de gondoljunk csak a home office-ra vagy a limitált szociális életre…
„Úgy gondolom, hogy az öltözködés önmagunk miatt fontos, nem számít a távolság.”

Ön az elmúlt hónapokban tartotta a távolságot?
„Igen, a munkatársaimmal együttesen.”

Mi a titka? Lassítás, elég a showkból, a felesleges dolgokból, szükséges megérteni az örökké tartó ruha jelentőségét?
„Úgy gondolom, hogy egy jól elkészített darab minősége önmagáért beszél.”

A fast fashion folyamatosan üldözi a divatot. A fogyasztó vagy a tervező a tudatlanabb? Ki az igazi bűnös?
“Azok, akik a profit után szomjaznak, elfelejtették a divat érzelmi összetevőjét, és a luxuscégeket szupermarketekké alakították, megölve a tervezők kreativitását és a divat varázslatát”.

 

Az eredeti interjú elérhető a corriere.it weboldalon.
A képek az eredeti cikkből, illetve Armani Twitteréről származnak.

Fordítás, szerkesztés: Poszlóczki Flóra